200 éves az első magyar növénynemesítési könyv
A debreceni DAB Székház Csokonai Terme adott otthont a Magyar Növénynemesítők Egyesülete és az MTA érintett bizottságai szervezésében annak a Növénynemesítési Emléknapnak és Konferenciának (NEK), amely a következő alcímmel várta az érdeklődő szakembereket: ‘A múlt ismerete és a jövő feladatai – 200 éve jelent meg az első magyar növénynemesítési könyv, Pongrácz Miklós műve.
A NEK’ 2022 egyik célja a megemlékezés volt, az 1822-ben, óvári és szentmiklósi Pongrácz Miklós által – akkor még németül – írt, és Győrben megjelent, első magyar növénynemesítési könyv 200 éves évfordulójának az ünneplése. Erre a korszakos jelentőségű, gyakorlati növénynemesítési műre a hazai tudományos élet eddig nem fordított megfelelő figyelmet. A teltvirágú szegfű nemesítésének módszertanát – tíz év tapasztalatára alapozva Pongrácz Miklós olyan színvonalon közölte akkoriban, mintha napjainkban tenné. Tudománytörténeti jelentőségének megfelelően a szerző korát előadások formájában mutatták be neves előadók úgy hazai, mint nemzetközi kitekintésben. A Pongrácz-mű magyar nyelvű fordítása idén nyáron készült el. A konferencia résztvevői valamennyien egy-egy sorszámozott példányt kaptak az emléknap tiszteletére a 200 év után mindenképpen frissnek mondható kiadványból. A rendezvény másik célja összetett volt, hiszen a fenntarthatóságra és a versenyképes agrobizniszre koncentrálva helyezte az előadások középpontjába a növénybiotechnológiát, a kertészeti és szántóföldi növénynemesítést, a vetőmagtermesztést, a kutatásfejlesztést illetve az oktatás mai helyzetének bemutatását.
Prof. Dr. Kovács Béla, UNIDEB MÉK megnyitó beszédében ünnepnek nevezte a kezdeményezést, amely Debrecenben lelt otthonra és amelynek Dr. Oláh László (a hazai agrárbotanika meghatározó, debreceni gyökerekkel rendelkező professzora, az első professzionális kutató intézet – a Magyar Királyi Növényörökléstani Kutató Intézet alapítója) neve kapcsán debreceni vonatkozása is van.
Prof. Pauk János, elnök (MNE) elnöki köszöntőjében az esemény méltatása mellett felhívta a figyelmet: kiírták 2022-re vonatkozóan “Az év ifjú nemesítője” címre vonatkozó pályázatot. 2023. 02.01-ig várják a pályázatokat, majd a márciusi döntést követően áprilisban a nyertestől előadást is hallhatnak az érdeklődők.
Prof. Fári Miklós Gábor, UNIDEB MÉK nyitó előadásában történeti visszatekintést adva a növénynemesítés kezdeteiről beszélt kiemelve Dr. Oláh László, Rapaics Rajmund és Mándi György nevét. A szegfű-kultuszt részletesen ismertetve emelte ki Lippai János munkásságát, aki 1664-ben már a nemesítésre utaló kérdéseket tett fel munkáiban a biológia alapjaira koncentrálva.
Prof. Matuz János, tudományos tanácsadó előadásában szántóföldi növénynemesítésünkről adott történeti áttekintést. Örömét fejezte ki a NEK, mint kezdeményezés kapcsán, hiszen – mint mondta – a közemberek keveset tudnak erről a területről, vagyis hogy hogy mitől lesz szép a pázsit, mitől lesz jó minőségű az alma, stb. Éppen ezért nagy szükség van az ilyen típusú rendezvényekre. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a honosítás is terítékre kerüljön a nemesítés mellett, ez főként az “újvilági” növények kapcsán kikerülhetetlen.
Prof. Marton Csaba, tudományos tanácsadó, ATK, Martonvásár a kukoricanemesítés 20. századi eredményeiről szólva kiemelte Dr. Pap Endre munkásságát. Az első európai hibridkukorica nemesítője (1953) mindvégig nehezített körülmények között végezte kutatómunkáját, amelynek egyébként óriási hatása volt az ezt követő időszakra. Az előadó kijelentette: nekünk eredményt hozó kutatásra van szükségünk a jelenben!
Prof. Kiss Erzsébet, MATE a növénynemesítés hazai oktatásának alakulásáról és a terület előtt álló kihívásokról beszélt részletesen előadásában. Elmondta: arra már rég rájöttek, hogy a megfelelő fajták kialakulásához csak oktatással lehet eljutni.
Az Északi Agrárszakképzési Centrum tervei szerint a növénynemesítés szerteágazó témái kapcsán a középfokú oktatáshoz kapcsolódva tematikus napok keretében kapnak részletes tájékoztatást intézményeinek érintett oktatói a jövőben. A NEK 2022-n a Centrumot Romhány László, termelési és üzemeltetési referens képviselte, aki tagja a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, illetve szabadalommal is rendelkezik (étkezési napraforgófajták).
